BB.Rádió: Öngyilkos anomália - Linkin Park nap

Töltsd le! / Hallgasd meg!

Elérhetőség:

bodybuilderradio kukac gmail dot com

Trekklista: (az előző adáshoz)

Michael Monroe - Dead, Jail or Rock n Roll
Dolák-Saly Róbert - King Kong
FarrCry - Walking the Dog
Survivor - Feels Like Love

Olvasói levél:

"Kb. egy éve írtam nektek levelet először, sajnos azóta egyszer sem sikerült, mert az elfoglaltságaim miatt mindig 1-2 adással lemaradva hallgattam a BB Rádiót, de mostanra sikerült behozni a lemaradásom és épp egy aktuális témához hozzá is tudok szólni.

A múltkori adásban Bunny említette az aknafedelek rossz elhelyezését az utakon, és kértétek, hogyha valaki jártas a témában, az írjon erről. Én közműtervezésre szakosodott mérnök vagyok, de szorosan összefügg a területem az útépítéssel is. Erről a témáról nagyon sokat lehetne beszélni meg írni, hogy mi miért van, de igyekszem rövidre fogni és csak a lényeget leírni.

A közműveket - főleg nagyobb településeken - az úttest alatt műszaki irányelvek és szabványok szerint kell elhelyezni. Járdák alatt többnyire az elektromos és kommunikációs vezetékek húzódnak akár mindkét oldalt, az úttest alatt pedig a gáz, távhő, ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz csatornák vannak. Mellékelek is nektek egy viszonylag rossz minőségű és régi, de áttekinthető ábrát a közművek földalatti elhelyezéséről.

A lényeg az, hogy vízszintes irányban a közművek építésénél az egyes vezetékek között bizonyos mértékű védőtávolságot kell biztosítani, hogy az esetleges csőtörések, vagy csak enyhe és nem észrevehető szivárgások ne tegyenek kárt a többi közműben és épületekben. Például ezért teszik az elektromos vezetékeket is a járda alá, hogy az út alatt húzódó vízvezeték, vagy szennyvízcsatorna törése során ne érje el a víz az elektromos vezetéket, még akkor is, ha ezek szigeteléssel vannak ellátva.

A másik dolog, hogy azért is az úttest alatt vannak elhelyezve a csatornák meg a vízvezeték, hogyha eldurrannak, vagy eltörnek, akkor ne az épületek alá folyjon a víz, vagy a pincefalakat, épületalapokat ne áztassa el.

Előírások szerint pedig általában 50 méterenként aknákat kell beépíteni a szennyvíz és csapadékvíz csatornákba, ez a távolság is több dologtól függ. Aztán nem csak a kötelező 50 méteres aknák vannak, hanem más közművek, villamospályák keresztezésnél, meg még számos olyan dolog van ami miatt muszáj aknákat beépíteni. A legtöbb esetben pedig a vezetékek közötti védőtávolság és a telekhatárok határozzák meg egy csatorna nyomvonalának, és ezáltal az aknák helyét is az út alatt.

Régen sok helyen egy csatornában került a szennyvíz és a csapadék. Ma már szinte csak elválasztott rendszert lehet létesíteni, azaz külön kell építeni csapadékvíz és szennyvíz csatornát. Ezért van az, hogy egyszer a bal oldalon van egy akna, egyszer pedig a jobb. oldalon. Budapestre is ez jellemző.

Sajnos hazánkban nem egyszerre épültek a közművek és az utak. Manapság is főleg az a probléma, hogy gyakran nincs összhangban a közmű- és az útfelújítás. Ennek ugye a közbeszerzések miatt politikai okai is vannak, de ebbe végképp nem mennék bele. A lényeg, hogy itt is mindent szeretnek kilopni.

Viszont az útépítés során meg lehetne oldani faszán, hogy az aknákat az úttal egy szintbe hozzák, de ez megint csak a gyakran szar kivitelezés problémája, amikor nem képesek az aknafedlapokat a lehető legkisebb szintkülönbséggel beépíteni, vagy azt a néhány centi vastag aszfaltréteget inkább kispórolják, hogy annál több pénzt lehessen majd zsebre tenni. Pedig ezek a tervezőasztalról úgy kerülnek ki, hogy azok egy szintben vannak az úttal, maximum néhány mm szintkülönbséggel.

A másik ok meg az lehet, hogy már nagyon leromlott az út állapota, mert régen volt felújítva. Ekkor megsüllyedhetnek már az aknák is a sokéves terhelés miatt, vagy csak egyszerűen kikopik körülötte az aszfalt. Az útpályák típusuktól függően 5-10 év élettartamúak. Elvileg ilyen időközönként cserélni kéne legalább a felső kopóréteget, viszont itthon ez sem igazán jellemző."