Hide a sérüléséről

2010-07-21

Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció
Hidetada Yamagishi a sérülésének körülményeiről!

 

Ma értem vissza Los Angelesbe. Nagyon csalódott vagyok, amiért ki kellett hagynom az esti show-t... nehéz volt nézőként figyelni az eseményeket, de szeretnék gratulálni versenyző társaimnak, különösen Bennek (White), Troynak (Alves) és Johnnie-nak (Jackson), akik abszolút fantasztikusan néztek ki!

A 2010-es szezon elején bejelentettem, hogy minden versenyen elindulok, amit az USA-ban rendeznek. Nagyon jól is szerepeltem, különösen Orlandoban és New Yorkban, ahol az egész eddigi karrierem legjobb csomagját vittem színpadra, ráadsul Orlandoban meg is szereztem az első győzelmemet IFBB profiként, de New York után minden rosszra fordult. Volt egy fotózásom a Gaspari Nutritionnel és néhány európai magazinnal. Lábedzést csináltam, egy régi barátommal, akit még Japánból ismerek. Minden verseny után az első edzésem egy lábazás volt. Lazára kellett volna vennem a figurát, hiszen a test ekkor még nagyon száraz, de túlságosan is boldog és izgatott voltam a verseny eredménye miatt, ezért nem fogtam vissza magam. A könnyed edzés helyett lényegében egy szokványos tömegelés alatti edzésprogramot teljesítettem. Miközben lábtolóztam, éreztem egy kis pukkanást a jobb combomban, a csípő környékén, majd jött a fájdalom. Az ilyen fajta fájdalom azonban nem ismeretlen egy testépítőnek, így nem is igazán foglalkoztam vele, amíg fel nem tűnt, hogy még hetekkel később sem múlt el. Van egy mélyszöveti terapistám, Karl, és elkezdtem Dr.Carmainhez is járni, aki egy kiropraktor, és a rendelője a vence-i Gold's Gym mögött van. Elmentem röntgenre is, de mivel a csípőcsontot rendben taláták, ezért részleges felsőcomb szakadásnak tűnt a dolog.

Videoplayer: magazin/docs/video/turboburn.flv

Karl és Dr. Cairman nagyon jól a gondomat viselték, és az edzőm, Eric is nagyon óvatosan óvatos volt, nehogy tovább rontson a sérülésen, de azért tudjak fejlődni lábazás és kardió nélkül is, majdnem két hónapon keresztül.

Ekkor kezdtem észrevenni, hogy a testem nem úgy reagál az edzésre és a diétára, mint korábban. Általában sokat eszem (széhidrátot és fehérjét) még akkor is, amikor egy versenyre készülök, de ezúttal alaposan visza kellett vennem a ch-ból, hogy formába kerüljek, mivel nem tudtam lábazni és kardiózni sem. Azonban még lecsökkentett szénhidrátbevitel mellett sem lett elég kemény a fizikumom, hiába ment lefelé a súlyom.

Eric megpróbált rábeszélni, hogy hagyjam ki a Mr. Olympia előtti versenyeket, de nagyon makacs vagyok; nem hallgattam rá. (bocsi!)

Egy héttel a Tampa Pro előtt volt egy vendégfellépésem Fort Lorderdal-ban ezért úgy döntöttem, hogy Floridában maradok egy hetet. Teljesen rossz volt a formám, nem úgy néztem ki, mint aki egy héttel van a versenye előtt. Kedd éjjel együtt tricepszeztem Mark Alvisivel, aki szintén a Gasparinál van, majd elment a teremből, mert ő már leedzette a mellet reggel. Nekiálltam tehát egyedül bicepszezni. Tudtam, hogy teljesen ki vagyok merülve, de nagyon makacs vagyok, ezért mindenáron végig akartam csinálni azt az edzésprogramot, amit elterveztem. Amikor az utolsó szett ferdapodos karhajlítást csináltam, talán túlságosan nagy lendülettel próbáltam kiegyensúlyozni a testem, és belerúgtam a padlóba. A sorozat után úgy éreztem, hogy valami becsomósodik a jobb combomban, a térd környékén. Azt hittem, hogy csak a diéta miatt van, de a fájdalom egyre rosszabb lett, és mire visszaértem a hotelbe, a térdem elkezdett feldagadni.

Másnapra a fájdalom már szinte elviselhetetlen lett, a térdem pedig úgy fel volt duzzadva, mint egy léggömb. Még ekkor is azt hittem, hogy rendben leszek, úgyhogy elkocsikáztam Tampába. Bevettem pár gyógyszert, lejegeltem a térdem és felpolcoltam a lábam, hogy megszabaduljak a duzzanattól. A táplálkozási tanácsadóm, Neil Hill úgy próbált formába hozni az előzsűrizésre, mint máskor. A show reggelén egyértelműen nem voltam a legjobb formában, de úgy éreztem, hogy készen állok a harcra.

Bekerültem az első kihívásba, de úgy tűnt, hogy csak az 5. helyért harcolok. Nem számított a kihívás, mindent beleadtam! Nem emlékszem arra, hogy a színpadon éreztem-e fájdalmat, de amint lejöttem onnan a fájdalom visszatért, ráadásul rosszabb volt mint előtte, és újra elkezdett bedagadni a  térdem. Még csak be sem tudtam hajlítani a lábam. Egészen eddig csak Cathy LaFrancois tudott az egészről, aki olyan nekem, mint a testvérem, azonban ekkor már egyértelműen látszott a sérülés. A főnökömnek, Rich Gasparinak is szóltam, aki rögtön azt mondta, hogy adjam fel a versenyt. Természetesen végig akartam csinálni a döntőt is, de tudtam, hogy nagyjából egy teknős sebességével botladoznék csak a színpadon, ráadásul a sérülés is tovább romlana.

Úgy döntöttem, hogy feladom... először a 17 éves versenyzői karrierem során. Sajnos a hétvégi Europa Supershow-t is le kellett mondanom.

Nagyon sajnálom, ami történt, és elnézést kérek minden rajongómtól, amiért nem tudtam betartani az igéretem, miszerint minden versenyen elindulok az idén, amit az Egyesült Államokban rendeznek...

 

Szólj hozzá a fórumban!


Bodybuilder Testépítő Webmagazin havi legolvasottabb cikkei
A BB.Tv egy alternatív, sőt, mondhatni underground műsor, a testépítésről - a testépítőkről. Ahogy az angol mondaná, _"no hype"_ - azaz n...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!