Lement az Olympia, megvolt a címvédés

2012-09-30

Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció
Véget ért a Mr. Olympia, ami ismét óriási harcot hozott a címért, de a végén a címvédő, Phil Heath maradt talpon!

 

Phil képes volt javulni a döntőre, teltebben lépett a bírók elé, mint egy nappal korábban. Ezzel együtt nem sikerült felérnie azok elvárásaihoz, akik azt gondolták, könnyű győzelmet fog aratni - például a saját elvárása is az volt, hogy felépítsen egy tisztes követési távolságot a mezőny és önmaga között. Ehhez 2013-ig még fejlődnie kell, de azt is meg kell jegyezni, hogy ha nem javult volna tavaly óta, esélyes, hogy kicsúszott volna a markából a Sandow. Abban pedig senki ne kételkedjen, hogy a bajnok képes-e lesz erre, hiszen nem véletlen, hogy már másodszor emelték a kezét a magasba.

Kai Greene új szintre lépett: a mostani szereplése után már senki nem mondhatja, hogy nem jelent komoly fenyegetést Phil uralmára. Idén végre megmutatta, hogy tudja hozni a kondíciót - a döntőre még szárazabb lett, mint a zsűrizéskor volt -, és valamilyen szavakkal leírhatatlan trükköt bevetve, előhúzta a szimmetria nyulat abból a kalapból, amiből a szakmában kevesen gondolták volna, hogy ez lehetséges. Kai minden szempontból méltó kihívó volt, és meg is dolgoztatta a bajnokot a címért - valószínűleg kevesen lepődtek volna meg, ha ő távozik a Sandow-val a kevében az eredményhirdetés után. Ez olyannyira igaz, hogy a közönség kedvence díjat haza is viheti, amely ugyan nyilván sovány vigasz, de megvan a maga értéke.

Shawn Rhoden megdöbbentette a szakmát a nyári villogásával, amely után sokan már előre a legjobb 6-ban látták az idei "O"-n, de a dobogójára valószínűleg kevesen fogadtak. Ehhez képest Shawn nem sz*rozott, a döntőre egy még élesebb formával jött vissza, ami eldöntötte a párviadalát Dexterrel, és valóban méltóvá tette arra, hogy Flex Wheelerrel egy lapon emlegessék. Egyetlen év alatt a 11. helyről a 3-ra ugrani ugyanis nem akármilyen mutatvány, a fizikumáról pedig kizárólag szuperlatívuszokban lehetne beszélni, de még úgy sem lehet eleget mondani a nagyszerűségéről. Rhoden visszahozott egy csipetnyit - egy jó nagy csipetnyit - a '90-es évekből, ami igencsak ráfért már a sportra, a határ pedig a csillagos ég - lehet hogy hamarosan lesz egy Arnold Classic címe is?

Dexter Jackson nem kamuzott a sajtótájékoztatón, amikor azt mondta, már évek óta nem nézett ki olyan jól, mint most. Duplán igaz volt ez a döntőre, amikor is még szárazabb és teltebb volt, mint korábban, de ez sem volt elég ahhoz, hogy lenyomja Rhodent, és elcsípje a dobogót. Ennek ellenére a "Pengének" nincs oka szégyenkezni, hiszen 43 évesen is megmutatta, hogy még mindig számolni kell vele, mert formába tud ő kerülni, ha akar. Csak eddig bizonyára nem akart. Mindenesetre számára még hosszú lesz a szezon, ugyanis idei utolsó versenye a Masters Mr. Olympia lesz két hónap múlva, utána pedig - vagy már előtte - bizonyosan kiderül, mostanra tervezte-e be a visszavonulást, vagy ez az eredmény meggyőzi arról, érdemes még folytatni.

Branch Warren az ötödik helyet csípte el, és nem lehet éppen azt mondani, hogy élete legjobb formájával. A szárazság ott volt, ahogy mindig, de az is biztos, hogy a top 6-ban a Texasi Titán fizikuma vérzett a legtöbb sebből. A combsérülése kifejezetten nem javult tavasz óta, sőt talán még romlott is, és ezúttal egyszerűen nem állt össze a csúcsforma. Hogy ennek oka abban keresendő, hogy csupa szimmetriabajnokkal hozta össze a sors, vagy egyszerűen elkezdett lefelé csúszni önmagához képest, egyelőre rejtély. Egy dolog viszont biztos: Branch elszánt, mint midnig, és megfogadta, hogy visszamászik a legeslegközvetlenebb élmezőnybe, ha törik, ha szakad.

Dennis Wolf tegnap még magabiztosan az első hatoson kívül foglalt helyet, de a döntőre olyannyira feljavult, hogy kivívott magának egy összehasonlítást a majdani harmadik helyezettel is. Ugyan Dexteréket minden bizonnyal nem előzte meg a pontozólapokon, de annyit mindenesetre javult, hogy bekerüljön a legelőkelőbbek közé, és Branch bizonyára nem érezhette magát teljes biztonságban tőle. Noha a "Farkas" előzetesen ennél mindenképpen jobb eredményben reménykedett, a végén mentette a menthetőt. Remélhetőleg a következő versenyein nem okoz csalódást, hiszen ennél a hatodik helynél már most is jóval többre lett volna hivatott.

Toney Freeman a tegnapi zsűrizés után még elégedetten dőlhetett hátra, miután látszólag bebiztosított magának egy helyet a legjobb hatban, de végül ezt elbukta, hiába hozott még jobb formát, mint az első napon. Fantasztikus kondícióban volt, amit róla nem mindig lehet elmondani, de egyszerűen nem tudott mit tenni az Ordas Farkas ellen, aki óriásit ugrott előre. Ráadásul az ötvenhez közeledve már kissé elkezdett derekasodni is, hiába mindig a keskeny középrészéről volt ismert. Egy dolog mindenesetre biztos: Toney egy kiváló versenyző, aki immár veteránként okttatja a mezőnyt abból, hogy kell a testépítést a legmagasabb szinten űzni anélkül, hogy tönkretenné vele magát a delikvens. A múltban ugyanis sikerült ez már számos olyan versenyzőnek, akik a kövezelébe sem értek az X-mannek.

Evan Centopani élete első Olympiáján nyolcadik lett, ami tiszteletre méltó eredmény, csakhogy az ökörtől ennél többet várt a szakma - és különösen a rajongói. Hiába tért vissza egy kicsit teltebben a döntőre, ez még mindig nem volt elég ahhoz, hogy olyan pozícióba verekedje magát, amire a korábbi szereplései alapján képes lett volna. Továbbra is laposnak tűnt, de ehhez bizonyára annak is volt köze, hogy ezúttal egy kétnapos versenyre kellett formába kerülnie, ami lényegesen különbözik egy egynapostól. Mindenesetre a tanulópénzt most megfizette, megmutatta magát az igazi nagyfiúk között, és túlzás lenne azt állítani, hogy kudarcot vallott, jövőre pedig talán már vérmesebb célokkal, reményekkel és főleg jobb formával fog visszajönni, hogy bizonyítsa, ez csupán egyetlen ballépés volt.

Johnnie Jackson élete formáját hozta, így önerőből képes volt beverekedni magát az első 10-be, ez pedig nem kis fegyvertény. Persze nem történtek csodák a fizikumával, továbbra is megvannak ugyanazok a hiábai, mint eddig, de a bírók megjutalmazták a szárazságát, és azt, hogy fejlődött a korábbi versenyeihez képest. Persze Johnnie is túl van már a negyvenen, úgyhogy jó eséllyel ez a helyezés nagyjából a maximum, amit ki tud hozni a magából, és nem is nagyon lesz már feljebb, az elmúlt évek hullámvasútjához képest ez az év egyértelműen egy sikersztori számára.

Lionel Beyeke úgy került a legjobb tízbe, hogy a közelében ne mvolt annak a formának, amire képes lehetne. Kifejezetten gyenge kondícióban lépett színpadra, vizes volt tetőtől talpig, és ennek ellenére is megcsípte a tizedik helyet. Ez nem kis fegyvertény, elárulja, hogy ha összeszedné magát, igen komoly dolgokra lenne képes, de egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy esze ágában sincs összeszedni magát. Azt ugan meg kell adni neki, hogy a tavaszi szezon óta felpakolt némi izmot, de fő a probléma eddig sem ez volt: jól tenné, ha beszerezne egy gurut, aki formába hozza, vagy ellesné Wolftól, hogy kell csinláni guruk nélkül. Bármelyiket is választja, ha a jövőben bármikor is szárazon lép színpadra, egy Rhodenhez fogható teljesítmény várható tőle - addig még néhány tizedik hely.

 

 

 

Phil Heath

 

Kai Greene

 

Shawn Rhoden

 

Dexter Jackson

 

Branch Warren

 

Dennis Wolf

 

Toney Freeman

 

Evan Centopani

 

Johnnie Jackson

 

Lionel Beyeke

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Bodybuilder Testépítő Webmagazin havi legolvasottabb cikkei
A BB.Tv egy alternatív, sőt, mondhatni underground műsor, a testépítésről - a testépítőkről. Ahogy az angol mondaná, _"no hype"_ - azaz nem ...
Benedek Niki a debreceni Cutler Gymben. Fotó: Derencsényi István, Naplo.Hu Az edzésgyakoriság kérdése bonyolult, mert egy csomó tényező be...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!