Mad Max és szingularitás

2015-05-28

Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció
Feltesszük a technológiai szingularitás kérdéseit, a Hurka meghülyült és a feminizmust feszegeti a Mad Max kapcsán, szakmázunk is a rend kedvéért és kivesézünk néhány retró informatikai sztorit, belekverve komoly zenei kérdéseket - a BB.Rádióban!

 

 

Töltsd le! / Hallgasd meg!

 

Elérhetőség:

bodybuilderradio kukac gmail pont com

 

Trekklista: (az előző adáshoz)

Steve Stevens - Crackdown
Cheap Trick - Mighty Wings
Nickelback - Saturday Night Is All Right
Steve Stevens - Jazz en Evil Power

 

Olvasói levél:

"... Lassan 10 éve edzek kisebb-nagyobb megszakításokkal de az elmúlt 2,5 évben elég komolyan veszem a dolgot. Fontosnak tartottam a bemutatkozást, mivel először írok nektek, valamint engem így neveltek még gyerekkoromban. Erre még visszatérnék később.

Először is azzal nyitnék, hogy Buzi lettem. Eladtam a szeretett motoromat (Aprilia Shiver) kihasználatlanság miatt (mindig vannak fontosabb dolgok) viszont Flexem sincs, ami igazából sarokcsiszoló, ugyanis a Flex egy márka csak sajnos sokan ezzel a névvel párosítják ezt a szerszámot. Gondoltam jó ha tudjátok. Így Kornél és Bunny szemszögéből tényleg buzivá váltam.

Nagyra tartom munkásságotokat. Szerintem nagyon jó, hogy vannak olyan emberek, mint ti, mert végre példát és utat tudtuk mutatni az embereknek és a fiataloknak, persze csak akkor ha ők is fogékonyak rá. A weblapotok, a BBTV és a rádió nagyon tuti. Az utóbbit aerob edzés alatt szoktam hallgatni unalom űzés gyanánt. Néha út közben nagyokat szoktam nevetni az adásban elhangzottakról és csak lesnek a szembe eljövő vagy éppen az út mentén elhelyezett padon ülő emberek. Ebből bizonyára kitaláltátok, hogy a szabadban szoktam végezni az edzést.

 

Tehát a nevelés, amire vissza akartam térni. Igen, szerintem igen is sok függ a neveléstől, hogy otthonról mit is hoz az ember, valamint nekem annó általános iskolában volt olyan tantárgyam, hogy illem és etikett. Rengeteg dolgot megtanultam, a hogyan mutatkozzunk be, mit kell tenni ha belépsz valahová-tól, a hogyan veszem fel a telefonig dolgokat. A mostani fiatalság ezekről semmit se tud. Diploma előtti vagy épp diplomát már megszerző fiatalok, mikor bejön az irodába csak pislog, felbuksz benne de nem köszönne az istenért se. A telefonálási szokásukról meg ne is beszéljünk csak nyögnek a telefonba bár hozzá kell tennem, hogy az ügyfélszolgálatos emberkék se vannak néha a toppon.

Bár tudjátok kik a legnagyobb kretének? A csoport és felsővezetők valamint a menedzserek. Valamelyik úgy fennhordja az orrát, hogy már alantos dolog köszönni a por népnek. Pedig ha mi mezei mérnökök, munkások nem lennénk a munkába belefulladnának. Azt is el kell, hogy áruljam, ezek azok az emberek, akik vécézés után (legyen az kicsi vagy nagy dolog) nem mossák meg a kezüket, valamint nagy dolog után veszélyesnek tartják a kefe megfogását, mert gondolom lerohad a kezük ha megérintik azt a bűvös dolgot.

Mostanában azt szoktam csinálni, hogy próbálom az embereket kizökkenteni a szürke, betokosodott hétköznapjaikból és ehhez nem kell más csak megköszönni ha segít valaki vagy előre engedni valakit az ajtónál vagy a sorban, legyen az nő vagy férfi, idős vagy fiatal. Nem hiszitek el de elmosolyognak és egyben meg is lepődnek, hogy valaki megszólítja őket és én úgy vagyok vele ha már én megtettem, ő is megpróbálja ugyanezt még ha csak azon az egy napon is.

 

Igazából az első topik, amit szeretnék veletek megosztani, hogy a szabadban aerob közben mivel is lehet találkozni.

1. Olyan emberekkel, akik szembejönnek veled de az istenért se akarnak kikerülni. Nekem kell folyamatosan kitérni előlük, mert ugye én hülye gyalogló gondoljak erre.

2. A másik legszemetebb dolgok, amikor látja, hogy közeledek felé a szájából a cigi lóg és pont akkor gyújt rá és szívja az első slukkot és persze fújja is rád. Ilyenkor tarkón tudnám vágni a büdös parasztot. Bár a kocsiban dohányzó egyéneket is kedvelem, mikor kifelé hamuzik, hogy ne a kocsit ha megszabadul tőle, nem dohányzó autóként hírdeti meg.

3. A kutyasétáltatók is megérik a pénzüket, amikor a „jól nevelt” kutyuskájuk mellett elsuhan az ember és azt utánam akar kapni de persze nem szól rá a kutyuskájára de én majd befosok.

4. Az utolsó állatfaj, pedig a biciklis. Sajnos jobb híján a bicikli úton tudok csak gyalogolni de mindig lehúzódva az út „patkájához”, ami tudjuk, hogy nincs de az egymás mellett kerekező és véletlenül se lehúzódó bicikliseket én tartom fel, mert ugye sztorizni máshogy nem tudnak menet közben.

 

Második dolog, amire reagálni szeretnék az, hogy miért írnak selejtesül a mai fiatalok.

Ennek egy oka van az időhiány. Mindent szeretnének minél hamarabb letudni és persze minél kevesebb időráfordítással. Ez már az SMS korszakában indult, mert ugye pötyögni már akkor is kényelmesebb volt, mint felhívni az padtársat, a barátot, az osztálytársat. Ehhez az is hozzájárult, hogy a hívást fogadó fél mivel nem ő fizette a hívás díját, szerette bő lére ereszteni a mondókáját és a szülők régen feltöltő kártyás verziót részesítették előnyben így tartva kordában a tini gyerekének telefonálási hajlandóságát. Ehhez hozzájárult még a sok okos tini újság ahonnan rengeteg ötletekkel halmozták el a fiatalokat, plusz ugye a filmből látott dolgok és ha egy hülye elkezdi akkor ugye megindul a dominóhatás. A fiatalok sajnos az iskolán kívül már nem kommunikálnak egymással verbálisan ha mégis értelmes dolgokról ne beszélj velük, mert az már atomfizikusi szint lenne számukra.

Két hete túrázni voltunk a Bükkben. Elég tekintélyes csapatot tudtunk összeverbuválni a túrához. A túra végén mikor feljutottunk Bükkszentkeresztre a csapatból 3 lánynak már elvonási tünete volt a net hiány miatt. Fent „végre” volt jel és ahogy megpihentünk egyből konstatálták, hogy végre van net és ezzel egy időben indult is a Faszbuk és a messenger, mert hát ugye meg kell osztani, hogy hol is vagyunk.

 

Ha lehet akkor a nyuggerekről is írnék pár sort. Na, ők azok akikkel tényleg vigyázni kell, ahogy öregednek úgy változnak vissza gyerekké. Nem figyelnek, össze-vissza mennek és ehhez még párosul a rohanás, mintha nem lenne mindegy mikor érnek a kiszemelt célponthoz. Esküszöm úgy mennek, mint a szemellenzős lovak csak előre néznek más irányba már nem is képesek, mert már a célt látják csak semmi mást. A múlthéten valami rendezvény volt a sportcsarnokban, (utóbb kiderült az ország mulatós fenegyereke Fásy Ádám és hülye lánya Zsülike tartott „koncertet a szépkorúaknak) ahogy leszálltak a buszról nem féltve se embert se istent megindultak a kereszteződésben, ami piros lámpát mutatott. De ugye ilyenkor nem látsz egyetlen reumától szenvedő, bottal járó nyuggert sem, mert az első sorban kell csápolni erre a szemétre és minél hamarabb le kell foglalni a legjobb helyet, mert hát Ádám biztos megajándékozza őket valamivel, talán egy WarmUp-pal. (ha-ha-ha)

Volt egy rokkant agyú az Edző válaszol-ban, aki az iránt érdeklődött, hogy lehet felvinni fehérje port vagy akármilyen port a repülőre vagy feladni poggyászként. Üzenem neki, hogy akármilyen formában, mivel magasról leszarják, hogy mi is van a poggyászodban. Ha mégis rácuppannának a dologra a kokókereső kutyát úgyis ráuszítják a csomagodra. Volt szerencsém kipróbálni a dolgot, mert a cég ahol dolgozom, előszeretettel küld ki külföldi kiküldetésbe és eddig még sose volt bajom ebből. Mondjuk, pont van egy sztorim ezzel kapcsolatban a stuttgart-i repülőtéren haza felé. Becsekkoltunk, irány a biztonsági kapu, táska belerak a tároló rekeszbe, mert ugye le kell ellenőrizni a kézi poggyászt de mivel kaja is kell a repülőre, ami a mi esetünkben egy házi protein szelet volt alufóliába tekerve, olyan hatás keltett a biztonsági őrben, mintha az valami igényesen becsomagolt marihuána tégla lenne. Biztonsági őr megállít, megkér (nem felszólít, mondom megkér), hogy kinyitnám-e a táskám. Mondom, persze minden probléma nélkül. Belenéz a táskámba és rámutatott a furcsa dologra. Kérdezi, az meg micsoda? Mondom, cookie. Pali elmosolyodik és rákérdez: Can I taste it? Erre én: of course és mindketten dőlünk a röhögéstől.

 

Végezetül a miskolci szemináriumról szeretnék még néhány gondolatot megosztani. Nagyon de nagyon hálás vagyok, hogy végre a keleti blokkot is meglátogattátok. Rám nagyon nagy hatással voltatok. Bár nem sikerült nyernem sem WarmUp-ot sem PanCake-t de olyat kaphattam, amit nem tud elvenni senki tőlem, ez pedig a pozitív gondolkodás és a pozitív kisugárzás belőletek. A rá következő héten volt 1-2 ember, aki megkérdezte, hogy milyennek találtam a szemináriumot, én csak pozitív dolgokat tudtam mondani nekik és teljesen átjött a mondanivalótok. Persze voltak olyanok is akik tökre nem értettek egyet a mondanivalótokkal de én magasról teszek rájuk, szerintem ez azért van, mert nem nőttek fel agyilag hozzá. Bunny, benned pozitívan csalódtam, azt hittem, hogy egy mogorva ember vagy, akivel csak a maga hülyeségét hajtja folyamatosan. Hát nem, tökre nyitott ember vagy és a bakikat is le tudod reagálni pl. mikrofon hiba, projektor off, TV szerviz és a többi."


Bodybuilder Testépítő Webmagazin havi legolvasottabb cikkei
A BB.Tv egy alternatív, sőt, mondhatni underground műsor, a testépítésről - a testépítőkről. Ahogy az angol mondaná, _"no hype"_ - azaz nem ...
A tartalom: Debreczeni Gábor, Dr. Gődény György, Mészáros László, Bunny okosítás. ...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!