Miért annyira sérülékeny a váll?

2014-05-15

Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció
Mindenki tudja hogy vannak gyakrabban és ritkábban sérülő ízületek. Szintén közismert, hogy a váll a legérzékenyebbek közé tartozik. Vajon miért?


Több típusú ízület alkotja testünket (egy- és kéttengelyű, illetve soktengelyű). A soktengelyű ízületeket másképpen szabad ízületeknek is nevezzük, ilyen például a váll.

Szabad ízület, mert gyakorlatilag a tér bármely irányába el tud mozdulni, nincs korlátok közé szorítva, szemben például a zsanérízület térddel, mely egyetlen síkban, két irányba mozdul (hajlítás és nyújtás). Más irányban csak sérülés árán mozdítható. Éppen ezért a térdek hamarabb jeleznek ha nem megfelelően vannak terhelve, úgymond időben szólnak ha valamit nem jól csinálunk, mert nem tudnak más mozgásirányokat keresni. Nem alakul ki bennük kompenzáló mozgás.

Jellemző hogy ezekben az ízületekben az első felismert probléma kisebb mértékű mint például a vállban, és némi odafigyeléssel gyakran javítható. Természetesen ez nem igaz traumák esetén (pl. motorbalesetben), hanem csakis a rossz irányú terhelések miatt lassan kialakuló sérülésekre vonatkozik.
 

Gyakran nem is tekintjük sérülésnek a kezdődő fájdalmat amit a mozdulatok módosításával próbálunk elkerülni, így megváltoztatva a terhelést. Ez átmenetileg akár elégséges „terápia” is lehet.
 

A vállaknál viszont teljesen más lehetőségeket találunk. Bármerre elmozduló ízület lévén szinte az összes mozdulatot/gyakorlatot sokféleképpen kivitelezhetjük. Ha rossz technikával megtanult súlyzós gyakorlat fájdalmat okoz, sok lehetőségünk van arra hogy módosítsuk a mozdulatot. Éppen ettől lesz igazán veszélyes a komoly terhelés. Hiszen a súlyon nem akarunk csökkenteni, csak elkezdjük az ízület és a szalagrendszer másik területére összpontosítani a terhelést. Előbb vagy utóbb ez a felszín is eléri a tűréshatárát, mi pedig „megyünk tovább” amíg el nem fogynak az új területek.

Még jobban aláforgatjuk a könyököt, szűkebbre/szélesebbre vesszük a fogást, ahelyett hogy az első „nem jó fájdalom” pillanatában –vagy legalábbis edzés után- elgondolkodnánk az egészséget nem hanyagoló szabályos edzés szempontjain.

Egy idő után sajnos a szabad ízületek felszínei is elfogynak. Ilyenkor hirtelen egy nagyobb problémával kerülünk szembe mint az egyszerűbb ízületeknél. Nyakunkba szakad a „bármerre mozgatom, mindenhogy fáj” érzés, mert elfogytak a variációs lehetőségek, és kiderül, hogy eddig nem megoldottuk, csak elodáztuk a problémát.

Véleményem szerint a szabad súlyok és gépek egyaránt szükségesek a modern, minőségi edzéshez.

Egy sportmúlttal nem rendelkező kezdőtől nem várható el, hogy néhány hónap alatt olyan szintű testtudatot fejlesszen ki, mint aki hatéves kora óta sportol.

Valószínűleg azért nem sportolt eddig sem, mert a prioritás-listáján igen sok tétel előkelőbb helyeken szerepel. Természetesen neki is helye van a tömegsportban. (Ha egyáltalán sportolni akar, nem csak jól kinézni - a szerk.) Számára fontosak a jó geometriájú gépek, melyek képesek megéreztetni  a kívánt mozdulatokat.

Mégsem érdemes csak gépeken edzeni, mert a stabilizáló izmokat, a teljes-test koordinációt nem fejlesztjük ha nem használunk szabad súlyokat.

Meg kell találni az egészséges arányokat és figyelni a test visszajelzéseit. Csak mert múlt héten „ment valami” nem biztos hogy ma is ugyanúgy fog sikerülni.

Mindig az aktuális állapothoz igazítsuk az edzést és legyen elsődleges szempontunk az egészség!

Kares
sport.manualterapia@gmail.com


Bodybuilder Testépítő Webmagazin havi legolvasottabb cikkei
A BB.Tv egy alternatív, sőt, mondhatni underground műsor, a testépítésről - a testépítőkről. Ahogy az angol mondaná, _"no hype"_ - azaz n...
A tartalom: Debreczeni Gábor, Dr. Gődény György, Mészáros László, Bunny okosítás. ...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!