Erről csak vulgárisan lehet beszélni: Superbody 2012

2012-11-08

Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció
Sosem kedveltem az önnyalást, úgy gondolom, tavaly is leírtam az igazat, és idén sem lesz máshogy. A tavalyi SB volt a mélypont, kérdés csak az maradt, lesz-e lejjebb, vagy sikerül javítani.

Az előjelek nem voltak biztatóak. Plakát sehol. Állítólag volt valami a faszbúkon, de keresgéljen a faszbúkon az, akinek két anyja van. A scitec.hu-n semmi. Versenykíírás két héttel a verseny előtt jelent meg talán, copy-paste-tel a 2010-es. (Biztosan tudom, én írtam.) A verseny szerkezetében semmi változtatás. Bírók az utolsó pillanatban egyeztetve, eligazítás semmi.

Csak az volt jó hír, hogy ment a levesbe a Budakalászi Sportcsarnok, ami tök jó egy teremfoci rendezvénynek, de méltatlan a Superbodyhoz. (Már akkor utáltam, amikor pár éve egyáltalán szóba került, hogy ott lesz tartva. Ha nekem 2007-ben, az általam szervezett SVSBB Show szervezésekor nem felelt meg, és inkább a csöves, de rockandroll Atermet választottam, nyilvánvaló volt, hogy az SB-ra se lesz jó. Nem is lett.)    

A Sportmax 1-et közben ezoterikus vagy geopolitikai okok miatt átnevezték II. Rákóczi Ferenc Alföld és Dombság Kutykuruty Sportcsarnokra, vagy valami ilyesmire, de szerencsére mindenhova Sportmax 1 volt kiírva, hogy az emberek odataláljanak azért.

Oda is találtak. Érdemes volt, mert - most jön a vulgáris rész - kurva jó volt a Superbody. Alig hittem el, hogy ennyi idő alatt ezt meg lehet csinálni ilyen jól.

Persze van egy olyan ideológia, hogy a Scitec nem rendezvényszervező cég, és ez igaz is, ezért a kapkodás a Superbody szervezésével. Ezer más dolog van, amivel foglalkozni kell, nincs erre egy külön szakosztály a cégben, mindenki a munkája mellett, pluszban csinálja. Ez azonban mindenképp csak kifogás: ha 1998-ban kiengedték a szellemet a palackból, majd eregették rendszeresen évente, akkor ma már késő visszakozni. Senkit sem érdekel, hogy miért szar a Superbody, ha szar. Az sem izgat senkit, miért jó. Csak üsse meg azt  a mércét, amit elvárunk, mert ez ma már felelősség és kötelesség egyben.

És most végre ismét méltó színvonalú lett mind látványban, mind szervezésben.

Jaj.

A Sportmax 1-be simán befér 1500 ember. Délelőtt volt foghézag rendesen, ami azt az illúziót keltheti, hogy nem volt annyi érdeklődő, mint az előző években. Elődöntőnél ez logikus is, mert nem egy tömény izgalom, főleg ha az ember tudja, hogy még végig kell nézni 10-12 órát. De ez is lehet, hogy egyáltalán nem voltak kevesebben, hiszen jóval nagyobb volt a hely.

A program csúszása elég égő, de megszokott dolog. Itt ennek egy oka volt: 2012-ben még mindig nem sikerült eljutni az előnevezésig. Felfoghatatlan, hogy egy olyan cég, amelynek teljes kommunikációja már az interneten zajlik (főképp a tetves faszbúkon), aki kizárólag a faszbúkon hirdette meg a Scitec Tesztet, miért nem képes online regisztrációt csinálni. Amikor is mélben érkezhetnének a pózzenék, és pontosan kalkulálható lenne a verseny menete, hiszen tudnánk, hány versenyző van az egyes kategóriákban. Kár, hogy már nem magnókazettán kell leadni a pózzenét, meg gőzgéppel termelni az áramot, sőt, szakócával vágni a jegyeket lapulevélből stb., ami praktikusan segget törölni is jó a pottyantós budiban, miközben fingással adott morzejelekkel faszbúkozol.

A csúszáson kívül azonban minden flottul ment, ami részben annak is köszönhető, hogy sikerült kigyomlálni a felesleges tökölést: az olyanokat, mint a négy alapfordulati kihívások. Ha volt is üresjárat, az arra volt jó, hogy szusszanjunk végre egyet, vagy a nézők kimenjenek pisilni. Vagy hogy a későbbi pisilés megvalósíthatóságának érdekében kimenjenek üdítőért a büfébe. A konstans látványról a három ledfal gondoskodott, ami azért vicces, mert  emlékszem, pár éve még akadt sültgyökér az erősebb kutya baszik szöveggel arcoskodó, azóta tönkrement "konkurencia" droidnyájában, aki az internetes fosfórumukon elavult ledfalról ugatott.

Igaz, pisilés közben nem látszott egyik ledfal sem, de az aulában voltak tévék, így kint is lehetett követni a versenyt, akár a standon, Cedric McMillennel spanoskodás közben. Bent nem voltak bordásfalak és egyéb vizuális szennyezés, mint tavaly, a dekorral teljesen megoldották, hogy maximálisan igényes legyen a színpad környéke. Ilyen rövid idő alatt ezt még megtervezni se volt pite, nemhogy megcsinálni. (És itt ezen a ponton jut eszembe, hogy a ledfalas Bélának nem adtam meg a motorszerviz számát.)

Elég vicces felhozni, de ha arányokat kezdünk el elemezgetni, nézzünk csak körül, hol van a lakosság számához képest ilyen színvonalas verseny, mármint a világban, érted. Nem sok nagy verseny van, de amik vannak, nagy, 200 fős mezőnyökkel, mondjuk Angliában, azoknál elég jellegzetes, hogy Angliában vannak. Ami marhára nem 10 milliós (mínusz menekültek) ország. Angliában 200+ -os nemzeti bajnokság van. 60 milió emberre. Az olasz Due Torri-n csak 2008-ban voltam, megkockáztatom, ott is több versenyző volt, mint 150 fő. 60 milliós országban.

Ha egy kicsit matekozunk, ezzel az átlagos színvonallal, 138 versenyzővel, arányokban a világ egyik legnagyobb versenye a Superbody. Ezt persze nem azért mondom, mert én is részt vettem benne, vagy mert mi magyarok a Szíriuszról jöttünk, nálunk van a szívcsakra és mi adtuk a legtöbb Nobel-díjast (és pornós kurvát), hanem azért, mert volt egy enyhe nemzetközi visszhang is: páran elképedtek a látványon, és kijelentették, hogy ilyen versenyt szeretnének csinálni, mármint még külföldiában is, érted.

Persze nem volt minden tökély, még az aranygaluska után is lesz szar a budiban. Ez azonban már nem szervezési kérdés. Inkább filozófiai.

A Forma kategóriát rühellem, pedig én találtam ki. Persze elengedtem a kis kezét tavaly, miután sikeresen semmibe vették az alapvető elveit. A Forma ugyanis egy tömegsport-kategória, kezdőknek, nem versenyzői szinten. Olyan, mint a Forma 1-ben a Renault Clio kupa: betétszám, de egyben lehetőség. Ezért nagyon fontos külön venni, a rendes kategóriák előtt lenyomni, és lepontozni azokat, akik Athleticbe valók, és a könnyű győzelem reményében itt indulnak. Nagyon fontos megjegyezni azt is, hogy a Forma nem egyenló a mai divatos metroszexuális kategóriákkal, amelyekben rövidgatyás homokmanók vonulgatnak a színpadon feszülős pólóban, a Meleg Büszkeség és a TASZ legnagyobb örömére. (Kéne ezekre a versenyekre egy füves kategória is, hogy ne csak a buzulás legyen a téma, hanem egy másik trend is.)

Ezért idén beültem pontozni. A pontozólap mellett lehet jegyzetelni és négy kategóriát csináltam magamnak: a megfelelő fizikum, a közepes, a túl izmos és a teljesen rossz adottság. Minden egyes kategóriába besoroltam az embereket, és ezeket raktam sorba. Ez talán kicsit javított az arányon és kedvezett azoknak, akik tényleg ide valók. De az, hogy van Forma 1, majd 2, majd végül tök feleslegesen összetett is, totál baromsággá teszi az egészet, hiszen ez az egyetlen kategória, ahol inkább a részvétel a fontos, nem az hogy agyonrostáljuk őket. Itt nem a legjobbat kéne keresni, hanem irányvonalat mutatni az indulóknak. Nem versenyzői kategória.

Az Open egy könnyített GP (a Superbody naturál versenynek indult, ha még emlékszik valaki), az Atlhetic egy könnyített Open? Elvileg nem, de felfoghatjuk így is, viszont az, hogy a Forma egy könnyített Athletic legyen és a már meglévő kategóriák alá csináljunk mindig egyel könnyebbet, amíg a végén még edzeni se kell, az nonszensz. Futóversenyen sincsenek lassan futó kategóriák. Egy testépítő versenyre is felesleges a "nem edzek elég régóta, hogy elég izom legyen rajtam, de tele vagyok, mint  a déli busz" kategóriákat csinálni.  Persze sallangnak jó lenne, ha lenne egy normális koncepciója és szabályrendszere, mert 20 versenyző mínusszal a 118-as indulószám már nem olyan szép, főleg ha még a modellt is lehúznánk. De akkor is úgy gondolom, hogy a Forma ebben a formában kudarc, semmi értelme, de legalábbis több értelme lenne egy Masters kategóriának. Ezen a jövőben reszelni kéne, használható sztenderdet alkotni, teljesen külön venni, még akkor is, ha talán idén a kategória értékelése nem sikerült olyan rosszul.

Tegyünk csak egymás mellé tennék egy Athletic és egy Forma képet. Ennek mi értelme?


Forma első, Athletic hatodik

A Superbody szerkezete ma már a naturál vonal réges-régi eltűntével nem valami értelmes. Sokkal jobb lenne korcsoport és súlycsoport, esetleg magasság vonalon elosztva maradni. Nem mintha az eredményekkel bármi baj lenne, mert igazából mindenhol reálisak, de azért néha befigyel a mázli, és van olyan, hogy egy kategóriában kevéssé felkészült versenyző tud nyerni.

A továbbiakban csak pár momentumot emelek ki, mert nem tudtam teljes mértékben követni  a versenyt, inkább az ismerős és/vagy jelentősebb versenyzőkre koncentráltam.

Athleticben a legnagyobb érdekesség, hogy mindenféle világbajnoki címek után Lénárd Lajos visszatért egy pár évet visszafejlődött formával, és harmadik lett. Nem jöhet össze mindig. Mondjuk ő is az a fajta versenyző, akin csodálkozom, hogy még nem unja. Itt Göndöcs Balázs nyert, aki később vitte az összetettabszolútot is.

A tinédzserből annyit láttam, hogy elég jól felkészült versenyzők voltak, arányos tinédzser külsővel, és ezúttal nem akadt közöttük godzilla. Újoncban Kaszás Bálint tűnt fel, akit a Scitec Tesztről ismerünk. Tudtuk, hogy itt fog kikötni. Nagyjából azt is, hogy az első helyen.

A Fitness Formában már hetekkel ezelőtt biztos voltam, hogy Besze Edina fog nyerni: nincs most senki, aki megfoghatná, amióta Nagy Orsi pihenget és Horváth Enikő is kiszállt.


A Fitnessz Modell alacsony már érdekesebb volt. Sokan kapták fel a fejüket és a vizet, hogy Nagy Bettina nyert, aki Vörös Zoli barátnője, és mivel Zoli volt a műsorvezető, ez az egész nem néz ki jól. Én sem őt láttam a legjobbnak. (Nem Zolit, mert ő nem indult nőiben sem.) A helyzet azonban több szempontból is szilárd alapokon nyugszik.

Először is, a Superbody-n kizárt a csalás. A mi csapatunk végzi az értékelést, és a tökeivel játszana az, aki megpróbálna minket manipulációra bírni. Kiszel Tündét szoktunk magunknál tartani egy ketrecben, hogy a kedvenc kolbászával análisan intézze el azt, aki csalással próbálkozik, de idén nem kellett hívnunk, mert volt a színpadon egy Kiszel Tünde-klón. (Ne higgyétek, hogy nem hallottunk még nagypofájú kijelentéseket, amikor valaki azt ígérte, majd "beszél a pontozókkal", sőt, régebben volt olyan féreg is, aki "meg akarta venni", hogy beférjen a súlycsoportba. Figyelünk is mindig, mint  a pitbull.)

Ezenfelül a pontozás kiértékelésekor nem tudjuk, ki kicsoda: csak a pontozólapokat látjuk, azokon a helyezések és a rajtszámok, beazonosítani onnan nem lehet. Csak az eredmény kiszámolása után, egyeztetve az indulólistával, tudjuk meg, ki hányadik. És csakis mi tudhatjuk, senki nem teheti a pontozóbázis közelébe a lábát, senki nem nézhet be a számítógépbe. Zolinak a bírókat kellene egyesével meggyőznie, de nem hiszem, hogy ráért ezzel foglalkozni, vagy akár csak rászorulna, így azt mondom, az elmebetegek pihenjenek le. Nem tudom, kik voltak abban a bírói panelban, de mivel nagyjából tudom, kikből áll a bírói gárda, azzal is tisztában vagyok, hogy sokuknak lövésük nincs, ki kicsoda - így nem igazán tudnak kinek kedvezni. Aki meg mégis, és az átlagtól eltér a pontozása, annak a pontja leesik. Nem véletlen, hogy minden más kategóriában stimmelt a pontozás. A Modell egyszerűen ennyire szar kategória értékelési szempontból: ennyire szubjektív.

Én Oláh Vivient láttam elsőnek, de lehetek elfogult, bár nem vagyok. Miatta és Zsuppán Fanni miatt néztem ezt a kategóriát. Úgy gondolom, hogy Vivien rendekezett a legkomplettebb fizikummal, bár az alapállása nem volt elég jó, nem jól tartja a karjait. (Szerencsére a néha előforduló gibbon-póznál azért sokkal jobb.) De ezt én gondolom így, a bírók meg máshogy, ugyanis itt sincsenek pontos sztenderdek: másféle ízlések döntenek, ebből jön ki egy kompromisszum. Én a relatív izmosságot tartom értékelendőnek, de van aki az izmosságot lepontozza, hiszen évekig ment a mantra, hogy modellben nem lehet izmosnak lenni.

Épp ez volt Zsuppán Fannival is: egyik versenyem azt mondták, legyen szárazabb, másikon meg hogy túl száraz. Hogyan tud felkészülni egy versenyző, ha nincsen határozott irány, egyszer ezért pontozzák le, máskor azért? Sehogy. Nekem tetszett a mostani formája, ilyen jónak sosem láttam, mások azt mondják túlságosan elfogyott, neki pedig nem csoda, hogy lövése sincs, mit vártak volna tőle. A bíróknak meg lövésük sincs, milyen elvek szerint pontozzák.

Mintha rajzolták volna

A modellben számít a szépség és az arc is. Úgy gondolom, az alacsony top 4 helyezettje kimagaslott a mezőnyből. Tény, hogy a Nagy Bettinek van egy komoly kisugárzása, eléggé teszi is magát a színpadon, ami nekem már éppen sok, de úgy néz ki, ez kellett a sikerhez. Ráadásul sokkal jobb formában volt, mint vártam. A stúdiófotókon határozottan jól néz ki: még jobban, mint a színpadon. De az alkata nem jó, a csípője túl széles, felsőteste rövid. A bíróknak azonban ő tetszett, és valóban győztesen ment a színpadra. Ha kiveszem a képletből azt, hogy én izmokat akarok látni, belerakom a kimagasló kisugárzást, másvalaki látásmódját, a tetszik-faktort (ezt értelmezd, ahogy akarod) máris megvan a győzelem. Lehet, hogy sokan nem értenek vele egyet, de ettől még rendben van. A négy top versenyző négy különböző karakter volt, itt ma ez a karakter volt a nyerő: Hét bíró látásmódjából és ízléséből ez jött össze. Kizártnak tartom, hogy önmagában Vörös Zoli neve elég legyen a győzelemhez.

A Modell kategóriát sosem szerettem, mert mezei szépségversenyből minden héten van másik. Toldi Zsuzsi óta tudjuk, lehet ezt úgy csinálni, hogy sportolónak látsszon valaki, és nem kell félni egy kis izomtól, csakhogy Toldi Zsuzsi mögött ott van tíz év versenyzői múlt, meg az utóbbi évek baromállat nagysúlyos edzései. Tegyük ezt szembe azzal, amit páran edzés címén művelnek. Attól, hogy egyész nap azzal vagyok elfogalva, hogy milyen szép vagyok, ezért egésznap a faszbúkot basztatom a hülye képeimmel, még nem leszek sportoló. Az aki Superbody előtt két héttel a sorozat végzése közben beszélget, nem sportoló. Az, hogy bohóckodunk napi egy óra pinalegyező edzéssel, csinálunk egy lófasz diétát az amúgy is kehes testünkre, még nem sport. Nehogy össze kelljen már szarnunk magunkat, hogy mennyire kemény sport ez a modell kategória, főleg, hogy minden második hülyepicsa ahogy letéved a terembe, azonnal versenyző akar lenni és ebben persze jó pénzért segítenek is a cseppet sem édekelt személyi edzők.

Tizenév felkészülés után versenyre menni, mint Kökény Béla, vagy Bohos Kornél, az a sport.

Ha lenne isten vagy ha van, úgy néz ki, az az akarata, hogy mindenképpen ragozzam ezt a témát és tegyük helyre kicsit a önjelölt sztárok kategóriáját a sport hierarchiájában. Miközben ezt a cikket írom (ami azért nem a mai napon kezdődött) kiugrottam a teszkóba, és kinek a nyekergő hangjára lettem figyelmes? Bizony, bizony, rubinyréka tartott épp népokosító előadást, és cseppet sem annál a résznél tartott, ami a glutén vékonybél-nyálkahártya tönkretevő hatását taglalja. Hanem sokkal durvábbat mondott, élőszóban azt mondanám: beszarsz. Azt állította ugyanis, hogy bárki lehet egy év alatt Fitnessz Modell versenyző. Soha nem gondoltam volna, hogy pont rubinyréka fogja megfogalmazni, mi a probléma ezzel a kategóriával, pontosabban ezen kategória versenyzőinek önértékelésével. Élsportoló ugyanis nem lehet bárki és nem egy év edzéssel, a Superbody pedig nem szépségverseny, hanem sportrendezvény.

A magas modell kategória már tényleg mesébe illő volt. Nekem nem öröm, amikor egy sportrendezvényen ráülnek a sport eszméjére, mint egy pottyantós budira, és úgy szarják telibe. Ezen a napon látszott, hogy a szubjektivítás széles skáláján mozgó értékelések összegzéséből születik meg az ítélet, csak nem biztos, hogy ezeket az eredményeket az észérvek adják. És itt vagyok én rohadtul megzavarodva.

Ha ugyanis a szépséget pontozzuk, nem értem, hogyan nyerhet valaki, aki nem szép, vagy legalábbis ízlések és pofonok figyelembevétel is kb. olyan gyönyörű, mint laikusnak egy karburátor. Ha az alakot pontozzuk, hogyan nyerhet valaki, akinek nemcsak hogy nem a legjobb alakja nincs, de úgy áll be, mint akin rajta maradt a vállfa? Döbbentem néztem, hogy az egyik képen elülső alapállásban még a tizedik helyezett is jobb. Hogyan nyerhet az, akinek tökmindegy, milyen alakja van, de egy normális alapállást nem tud megcsinálni? Mit értékelnek a bírók egy totál balfasz beálláson? Hülyén néz ki, de biztos jó?

Ha én pontoznék, azonnal lepontoznám azt, aki idiótán áll a színpadon: nem készült fel, nem tudja prezentálni a fizikumát. Ez olyan, mintha dagadtan állna fel valaki és találgatni kellene, hogy a zsír alatt tök izmos. Egy bírónak azt kell pontoznia, amit lát, méghozzá ebben az esetben az alapállásokat. Nem a két alapfordulat közötti vonaglást.

A másik szempont a színpadi viselkedés. Én testépítésben is lepontoznám, aki valamiért nem sportolóhoz méltón viselkedik. Aki látványosan haldokik, iszogat, pizzát rendel, obszcénul viselkedik, az nem tudja teljesíteni a színpadi viselkedés kritériumait.

Egy bárban biztos nagyon szórakoztató lehet egy olyan műsor, ahol a ventillátorok kavarta enyhe szélben faszok lengedeznek és önjelölt szépségkirálynők pörögnek a rúdon. Egy sportrendezvényen kevésbé.

A Superbody történetében először olyan színpadi prezentációt láttunk, ami mindenben ellentmond annak, amit a sportról képzelünk. Igaz, a Superbody versenykiírásban nincsenek etikai normák meghatározva, de azt hiszem, a bíróknak bőven látni kellett volna, hogy egy sportrendezvény színpadán hol a határ.

Mindezek fényében döbbenten néztük az eredményt: a vállfa és a rúdonpörgős stílusú picsarazás a nyerő. Ha én pontoznék, önmagában mindkettő elég lenne ahhoz, hogy az értékelést az utolsó helyről indítsam.

Egy biztos: bár egyáltalán egy ismerősöm miatt néztem bele a magas kategóriába, legközelebb ezt a 2 percet se szánom rá. Néha vannak olyan pontok, amikor az ember megkérdezi magától, hogy miért is csinálja, miért szívatja idegbetegre magát a melóval egy ilyen rendezvényen ahelyett, hogy otthon dekkolna a családdal. Ez egy ilyen pont volt. Én ilyenkor arra gondolok, hogy erről akarunk tudósítani? Ezzel akarjuk a sportot népszerűsíteni? Habár egy halom fogyatékosnak a faszbúk-generációból tökéletesen megfelel, nekünk nem. Szerencsére nem vagyunk közszolgálati média.

Amikor a bajnok helyett az utolsó helyzett, de mások hátán kapaszkodó, önmagukat futtató senkik kapnak lehetőséget, az a legundorítóbb, az igazságtalanság. Volt már sajnos erre példa a történelemben, amikor egy abszolút bajnok le se lett fotózva, miközben az önmagát nyomó, viselkedni nem tudó gyökér megfelelt.


Az Open kategória már jobban alakult: Vladár Tomi két évvel ezelőtt meggyőző formával nyerte az újoncot, azóta készült visszatérni. A mezőny azonban igen erős lett, így csak a harmadik helyre jutott fel. Azóta beszéltem vele, és ha valaki nem érti, mi a sportolói mentalitás (a helyezés miatt picsogó fitness modellek, figyelem!) , akkor itt egy kis ízelítő: Tomi nemhogy elégedett, de örül a harmadik helynek. Mert ez sokkal nagyobb motívációt ad, mint az első.

A kategóriát Földvári Attila, tavalyi újonc és abszolút bajnok vitte. Mögötte nem sokkal az ismét visszatért és valószínűleg örökre Földvári Attila-hajú Barkóczi Tamás végzett, a pár évvel ezelőtti visszatéréséhez hasonló kiváló formában. Úgy néz ki, nem tud hibázni.


A negyedik Fekete Balázsnak mindig a beszáradással van problémája, és ha legalább meglenne  a képe a képes eredménylistában, rápillantanék, hogy vizes volt-e, de a képet sajnos elvitték az ufók. Akiben esetleg felmerül, hogy miért nem keresem ki videóból, annak ajánlom R.A. Lafferty "Az idő hat ujja" című novelláját, amelyben a főhős be tudta lassítani az időt, és úgy dolgozott, hogy közben a valós időben alig telt el valamennyi, csak a végén koppant nagyot, amikor rájött, hogy többszörösen öregszik is. Nos, nekem hat ujjam sincsen.
    

Tenta Miki a Superbody nagy visszatérője és sajnos nagy csalódása is. Csalódást igazából csak a helyezése okoz, mert a forma igen jó volt, bár egy mellsérülés nyomai azért látszottak. A vicc az, hogy Miki baromi jól nézett ki - csak sajnos a színvonal már nagyot emelkedett. Talán ha szárazabb, előrébb végez, de ezt csak a képek alapján mondom, az meg nem mérvadó.

Open magasban Bodó Imi ismét visszatért, és különösen sok probléma közepette csinálta végig a felkészülést úgy, hogy benne volt a pakliban az esetleges feladás. Ezt pár hete azzal tetézte, hogy sikerült totális hülyét csinálna magából, amikor elindult egy másik versenyen, felkészületlenül. Néha próbálok embereket meggyőzni, hogy mit lehet bevállalni és mit nem, általában meg is kapom az elég szánalmas "kell egy felhozóverseny, akkor Superbodyra jobb lesz a forma" magyarázatot, amire mindig azt mondom, akkor be kell készülni és pózolni otthon egy órát a tükör előtt. Az mindenképpen jobb, mint szarrá veretni magunkat egy sokkal szarabb versenyzővel, esetleg növelve annak a beteg egóját. Superbody bajnoknak lenni nemcsak büszkeséggel, hanem kötelezettséggel is jár, sőt, ez a büszkeség folyománya: egy bajnok köteles bajnokként szerepelni, és csak hozzá méltó versenyeken, vállalható formában indulni. Önbecsülés bazeg, önbecsülés.



A felhozóverseny ellenére a Superbodyra sem lett tökéletes a forma, Imi lába még vizes volt, de szerencsére volt annyira jó felsőtest-kondíciója és mindenek előtt tömege, hogy meglett az első hely. Megjegyzem, szorosan, csak döntetlenek feloldása-szabállyal tudta megverni Czikó Gergőt, mert egyforma pontszámaik voltak: Iminek eggyel több volt az első helye. Ez azt jelenti, hogy Gergő kondíciója jobb volt, de Imi azért vastagabb nála. Iminek a kategória-beosztás mázli, mert ha összekerül valahogy az alacsony kategória romszáraz versenyzőivel, lett volna nemulass, és nem lett volna bajnoki cím. Mindesetre örülünk, hogy sikerült azért megvédenie, mert nagyon drukkoltunk neki.



A GP kategóriával nem kell foglalkozni túl sokat, csak megtapsolni a versenyzőket és kész. Kathi Béláról nincs mit beszélni, mellékelem a szabadpózt.

Dudás Ádám tartja a jó arányait és így sikerült vastagodnia, nem nézett ki rosszul Béla mellett sem, és meg tudta verni a nagy öreg Jenei Pista bácsit is, aki talán élete csúcsformájában volt, igen vastagon és jó szárazon. Sajnos csak öten voltak, de az ötödik helyezett Klincsák Péter sem volt rossz formában. A tendencia azonban nem jó, a GP évek óta nagyon karcsú. Ezért sok értelme nincs - erre lejjebb még visszatérek.



Csak annyiban térjünk vissza, hogy eredetileg neki is terveztem egy show-t: a ledfalakra játszottunk volna be előre elkészített anyagot a szabadpóz közben, hogy még brutálisabb legyen a hatás. Ő azonban semmiféle megkülönböztetést nem akart. Amikor felajánlottam neki a mi öltözőnket, ugyanez volt az álláspont: ő ugyanolyan versenyző mint a többiek, ott akar velük feküdni a folyosón. Ehhez nem kell hozzáfűzni semmit.

Nem szabad megfeledkezni a hivatalos showk-ról, mert ezek voltak az idei SB fénypontjai, igaz, felét se láttam. A hazai verzió a számunkra már roppant unalmas pólódobálással indult, amelyet a nézők a mi horkolásunktól függetlenül nagyon élveznek. Jövőre próbáljuk ki húszezresekkel, akkor majd én is örülök, vagy reménykedjünk, hogy fluktuálódik a közönség, igaz nem vonatkoztathatunk el attól, hogy idén elég illusztris társaság dobálta a cuccot a színpadról.

Aztán volt egy kis Muscle World 3 élménybeszámoló Vörös Zolival és Bereczki Krisztiánnal, amelynek dramaturgiailag megtervezett pontján bejátszották az MW3 trélerét, ami igencsak ütött. Annyira, hogy még Zoli se hitte el, kért is belőle ráadást. Nem csoda, mert baromi jó, még nekem is libabőrözött a hátam: a nagy ledfalon ott, abban a hangulatban, durva volt.

 



Ezután jöttek az amerikaiak. Először Blaire Mone, aki még amatőr (reméljük csak az idei NPC Nationals-ig), de nagyon vastag. Aztán jött Cedric is a színpadra, középen, füstös fényárban bevonulva, erre az alkalomra szerkesztett zenével, amit egyébként nem ő hozott, hanem a verseny főszervezője, Kimi Raikönnen névrokona állított össze, mert még erre is gondolt. Most így eszembe jutott, hogy Cedric igazán bejöhetett volna a faszát lóbálva is,  hiszen tudjuk, az ilyesmin a versenyen eddig látottak alapján már senki sem akadt volna fenn, de Cedric csak hagyományos, mondhatni ósdi módon viselkedett, meglehetős sikerrel. Fouad Abiad, akit Vörös Zoli Fouad Abinak keresztelt át, Kellner Suzy meg Djihad Abiadnak, pontosan ennyi érdekességet szolgáltatott: hogy lettek új nevei, mert lebetegedett szegény, de egy interjúra azért feljött ő is. Kajálni viszont nem jött el másnap.



Pedig ott végre kiderülhetett volna valami. Mint ahogy például Cedricről kiderült, hogy egyáltalán nem feltétlenül az a nagyon visszafogott ember, amilyennek tűnik. Nem arról beszélek, mint amikor a magukat kedves, udvarias, kultúrált embernek megjátszók valójában állatgörény módra fingadoznak egymás között, hanem arról, hogy előjött Cedric humora, ami ugyan nagyon rossz, de attól még egy igazi agyament. És ez egy Blaire - Eddie párossal kiegészülve, sőt, megspékelve Kathi Bélával, elég súlyos. Szerencsére egyikük sem fingadozott. Na jó, lehet, hogy Béla néha igen, mert ő azért a versenydiéta utáni emésztőrendszer-terroron esett át éppen zabálás formájában, de nem előttünk csinálta, így sosem tudjuk meg az igazat. Vivi is ott volt, de a lányok nem szoktak fingani, ő csak faszbúkozott, ami egyébként szinte ugyanaz.



Kurva jó volt a Superbody. Ha én is majom lennék, most kéne, hogy jöjjön a köszönjük Scitec benyalás, de nem hinném, hogy van olyan hülye, aki nem tudja a Superbody-Scitec relációt. Ezenfelül mindenki érzi magában, hogy kinek kell megköszönni a szervezést és kinek a tíz millát. De azt azért köszönöm Vörös Zolinak, hogy nem mondott verset.
 

Superbody 2012 képgaléria

képes eredménylista

 

DB


Bodybuilder Testépítő Webmagazin havi legolvasottabb cikkei
A BB.Tv egy alternatív, sőt, mondhatni underground műsor, a testépítésről - a testépítőkről. Ahogy az angol mondaná, _"no hype"_ - azaz nem ...
Benedek Niki a debreceni Cutler Gymben. Fotó: Derencsényi István, Naplo.Hu Az edzésgyakoriság kérdése bonyolult, mert egy csomó tényező be...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!