SPENÓT

A spenóttal kapcsolatban azt szokták rögtön említeni, hogy beta-ecdysteron lelőhely - így nem annyira légbőlkapott a Popeye sztori, miszerint a tengerész baromi erős lesz a spenóttól.

Igaz, hogy ehhez napi 50-60 kilót kéne megenni száz évig, és kicsit lassabb lenne a hatás, mint a rajzfilmbeli azonnali, úgyhogy jobb, ha az amúgy anabolikus hatású ecdysteron beszerzését nem a spenótfődön, hanem a tápkieg boltban képzeljük el.

A mesevilágtól eltekintve azonban a spenót a testépítők igen hasznos partnere, a brokkoli féltékeny kihívója, a diéta Don Huanja - még ha ez utóbbi képzavar hangzatossága semmiféle értelmet nem rejt magában.

Videoplayer: magazin/docs/video/spartagym1.flv

A spenót két dologra baromi jó, akár háromra is:

1. egyfajta ribrukációként - mint a síkosító a szexuális életben, vagy olaj a motorban - segít a diéta (de akár tömegelés) azon szakaszában, amikor már éppencsak nem okádod el magad a sok csirkétől. Így egy gagyi, kvázi parasztgasztronómiai trükként a spenótfőzelékbe rejtett csirke észrevétlenül tud lecsúszni nagyobb mennyiségben. Való igaz, sokan gyerekkoruktól utálják a spenótot - ők majd rájönnek, hogy van az az időszak, amikor már a spenót is finom.

2. diéta: alacsony szénhidráttartalma (kb. 5g) segít az alacsony szénhidrátos szakaszt átvészelni úgy, mintha emberi ételt ennék. Itt erőseny érvényesek az 1. pont elemei, de ezen pontunkban a lényeg a kevés szénhidrát melletti relatív magas (3-4g) rosttartalom, amely tömegeléskor is hasznossá teszi.

3. íz: bizony vannak olyan időszakok - pl. a dögízű főttcsirke kalandos életének vége felé - amikor az ízhatást a spenót biztosítja és mély megdöbbenéssel észleljük, hogy a spenót finom!

Mindezen szempontok - és a könnyű elkészíthetőség - alapján egy kellemes ízesítő anyagot, növény- és rostforrást ismerhettünk meg a mai napon, amit ha megununk, nincs semmi gáz: megeszi a kutya is!