Superbody 2011: Star Wars

2011-10-31

Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció
Túl vagyunk rajta, és ismét nem várt színvonalat hozott. De sajnos George Lucas szelleme is itt járt.

Dudás Ádámnak nem sikerült nyerni, de a Scitec tesztről a GP bronzéremig jutni nem csúnya eredmény.

A Star Wars trilógia időről időre újra megjelenik, de önmagában nemcsak az újabb rókabőrhúzás miatt rühellik a fanatikus rajongók George Lucast. A hetvenes években még zseninek tűnő ifjú tehetség erősen megjabbásodott nemcsak anyagiak, hanem hatalom és külső tekintetében is. Ahelyett, hogy új dolgokat hozna létre, apró-cseprő módosítgatásokkal toldozgatja-foldozgatja az eredeti filmeket, jobbára izgő-mozgó CGI biszbaszokkal idegesítővé téve a jeleneteket. Igen, 2011 szenzációja megint egy új kiadás, pislogó Ewokokkal és Darth Vader elnyújtott "nooo" kiáltásával.

Nekünk meg lett tüzecskénk és konfetti-esőnk a Superbody 2011-en.

Toldi Zsuzsa visszatért - etalon a Modell kategóriában.

George Lucas cége, az ILM csinálta a speciális effektusokat barátja, Steven Spielberg filmjéhez, a Jurassic Parkhoz. Az a film dinoszauruszokról szólt, amelyek nem haltak ki. Csakhogy a valóságban kihaltak, mert nagyon nehézkesek és lassúak voltak. Nem tudom, értitek-e az analógiát.

A nap nagy vesztese Szakács Sanyi, sérülés miatt feladni kényszerült.

Ma már 2011 van, nem őskor. És főleg nem a hőskor, amihez képest ugyan sokat változott a Superbody, csak nem pozitív irányba. (Tecciktudni itt valaha 250 versenyző volt, meg 1,8 millió forintos Honda Hornet fődíj - de az egy másik idő és másik galaxis, a jelen nem a Superbody hibája.) Egy majdnem halott sportág legfontosabb rendezvényeként képes volt pár éve megújulni, de aztán azóta is tart a Star Wars szindróma, miközben más rendezvények úgy húznak el mellette, hogy állva hagyják. (Nagy okosság például, hogy a Scitec Raw Power döntője egy másik, kvázi konkurens rendezvényen van.)

Maradna a tiszta sportérdek, mert a Superbody nem akar expo lenni, csak ehhez meg ott vannak az 1997 óta alig változott szabályok és a struktúra a maratoni programmal, a hülye elődöntőkkel és a húszféle összetettel. Mindettől úgy befásul a közönség - még az is, aki csak a délutáni döntőre jön ki - hogy a sztárvendégnek tekinthető, egyáltalán be sem harangozott, és valójában a fair bíráskodás jegyében bíróként szereplő Eddie Abbew IFBB Pro sem kapott tapsot, pedig ő messze a legjobb arc a profi testépítés világában.(Ő aztán el is mesélte, hogy az idei Brit bajnokság soha nem látott népszerűséget hozott, ha jól emlékszem, 193 versenyzővel - mégis csak délután kettőig tartott csak a verseny, és az elődöntőt 2 óra alatt lenyomták.)

Eddie Abbew formán kívül, pólót dobál - nézd azt a kart!

Lelkesedést egyedül a pólódobálás váltott ki, ami legalább ötödik éve szokásos, és a pólókért sorbanállókon kívül mindenki roppantul unja. De legalább idén nem volt bögrehajlítóköcsög sztárfellépő, így ilyesmi miatt nem kellett szégyellni magunkat.

Úgy gondolom, egy ilyen rendezvénynek ennél többnek kellene lennie. Gondolhatnám, hogy talán nem kezdték el időben a szervezést, de nem gondolom, mert tudom, hogy nem kezdték el időben a szervezést. Évek óta szorgalmazom, hogy már januárban üljünk le, találjuk ki, és csináljunk neki reklámkampányt, hogy ez olyan rendezvény legyen, ami méltó a sokéves munkához, a hírnévhez és a céghez. 

Hogy az értelmetlenséget még jobban felfedjem, azoknak, akik nagyon figyeltek, feltűnhetett, hogy az elődöntőben és a döntőben kompletten lementek ugyanazok a kategóriák. Nem volt ugyanis több versenyző az elődöntőben, mint amennyi a döntőbe kellett volna, így elég lett volna ha rögtön a döntőbe kerülnek, de ez vagy nem tűnt fel senkinek, vagy életbe lépett a Legfontosabb Utasítás Protokoll. Ez egy piros szalaggal átközött fekete dosszié, amelyet a CIA Nemzetközi Testépítő Versenyek Ügyosztálya ad ki minden szervezőnek kötelező jelleggel. (Különben kinyírják a kutyát.) Akkor kell kinyitni, ha vészhelyzet van, mert a nézők és stábtagok véletlenül nem vagdossák még az ereiket az unalomtól, és még bélcsavarodásuk sincs. A lényege, hogy időhúzás nélkül nem lehet versenyt csinálni, mert aláássa a rendezvény monumentalitását. Csak az a jó, ami hosszú. Ha kell, ezt tűzzel-vassal véghez kell vinni.

Új etalon a Fitness Formában: Hováth Enikő

Így sikerült beiktatni délutánra egy egyórás szünetet, amiben show jelleggel semmi nem történt a színpadon, de legalább mentek a ledfalon a reklámok. A negyedik éve ugyanolyan ledfalon, amelynek legnagyobb erénye, hogy tökéletesen elbarmolja a felvételeket és a közvetítést, a képgaléria fotói viszont legalább megkülönböztethetetlenek. A versenyre kilátogató Winkler Róbert soha nem volt még Superbodyn, így a komolyab döntők előtt érkezvén a legjobb pillanatban érkezhetett volna, ami egy külsősnek ideális. Annyiban csúszott félre a dolog, hogy az egy órás ledfallal kezdte a programot.  Nem tudom, hány új nézőt fogunk behozni ezzel a módszerrel, különösen mer ta nézőknek szórt reklámanyagok nem a bodys termékvonalat, hanem valami újat propagáltak volna - ha lett volna kinek.


Újonc és rögtön abszolút bajnok, elképesztő szárazsággal: Földvári Attila
 

Van egy álmom egy olyan versenyről, ami megírt fogatókönyv szerint zajlik. Hatalmas show - fény és hangeffektek - kísértében jönnek be a versenyzők, a dráma előre meg van tervezve, és a közönség tombol, nem pedig alszik. Nem a 2011-es Superbody lett az. Valószínűleg az utána következők sem lesznek azok. És a Superbodynak addig van szerencséje, amíg ez másnak nem jut eszébe, mert egyelőre csak azok a versenyzők nem jöttek el, akik helyette VB-re mentek.

A versenyt kétségkívül a versenyzők rendezték meg, méghozzá otthon és az edzőteremben. Én idén már nem számítottam ilyen sok versenyzőre, de így is 125-en neveztek. Ez persze csekély szám egy szövetségi rendezvényhez képest, csakhogy itt az átlagéletkor meghaladja a 6 évet, sőt még testépítők is vannak. Ha leszámoljuk persze a sallangot, a Modellt és a Formát, ami kb. 50 versenyző, már nem annyira szép a szám, de ez konstansan ennyi pár éve. És ha figyelembe vesszük, hogy a magyar testépítő élmezőny szépen elhúzott egy pénzdíjas svájci VB válogatóversenyre a Superbody helyett, akkor talán még növekedtünk is. Persze én nem nagyon bízok benne, hogy ez lesz a tendencia, inkább pont fordítva: egyre csóróbb országban egyre kevesebben tudnak verenyzni. Remélem nem kell majd itt is bermudagatyás buzikategóriát csinálni a túlerősödő Forma kategória alá. Ha már Masters például nincs.

A bruttó létszámot tekintve kb. tízszeres szorzó lehet a versenyző/nézőszám arányban, hiszen jönnek szülök, család, segítő és a haverok, plusz pár fanatikus is esik egy-egy versenyzőre. Így a fluktuáció biztosítja a nézőszámot. Noha gyengén indult a reggel, délutánra meglepően sokan voltak. De azért beszédes tény, hogy a minden évben Angliából a Superbodyra látogató ismerősöm a tavalyi után úgy döntött, idén nem jön.


Beérett: Debreczeni Gábor vitte a másik abszolútot!

A Forma kategória természetesen megint nem volt egyértelmű, nem nagyon találja a helyét. A szervezőknek kellett volna megtalálni neki, de nem sikerült eléggé elhatárolni a többitől: le kellett volna mennie még a többi kategória előtt díjkiosztással együtt, nem összekeverve a velük. Biztos vagyok benne, hogy lesz majd pár vetítőgép a Forma helyezésével, aki testépítő versenyzőnek állítja be magát, esetleg bajnoknak. Pedig ez nem az.

Igazából délután, a döntőkön látszott, hogy megint milyen elképesztően színvonalas a Superbody. Jártam pár - hasonlóan dögulmas - VB-n tavaly, de a színvonalat tekintve a Superbody igen durva, különösen mert nem hívják világbajnokságnak. És a nemzetközi buzizene-trend sem volt jelen: nem mondom, hogy minden szabadpóz tökéletes és a zeneválasztás húsz pont volt a tízből, de legalább a manapság divatos nyervogó szart sem hallottuk. A versenyzők határozott feladatuknak tekintették, hogy úgy menjenek fel szabadpóz fordulóra, mintha élnének. Csak a Bognár Gergő által divatba hozott Fűrész-főcímzene hangzott el többször - néha a szabadpózának egy-az-egyben koppintásával - de az összes elcsépelt szemét a Terminatortól a Mátrixon át az Utolsó Mohikánig végre eltűnt. Komolyan mondom, az jutott eszembe: nemzetközi szinten is büszke vagyok a Superbody versenyzőire, hogy férfiként tudtak a színpadra állni, nem romantikus buziként. Kivéve persze a női versenyzőket, tőlük véletlenül sem vártunk volna férfias fellépést.


Open kategória

Mi egyébként technika okok miatt monitoron követtük a versenyt egy darabig, amíg rá nem jöttünk, hogy szart sem látunk, és itt elgondolkozhatsz azon, mit ad vissza a fénykép és a videó. (Ha már a technikánál tartunk, ezt most leírom: ebben a formában soha többet nem vállalom azt, hogy mi szopjunk a technika beszerzésével, összerakásával, de úgy, hogy még rendesen kipróbálni sincs idő, mert a helyszín miatt a színpad építését sem lehet megkezdeni normális időben. A délelőtti csúszást mi okoztuk azzal, hogy egyszerűen nem indult el a közvetítés, de menet közben is volt egy áramszünetünk.)

Az egyik abszolút bajnok választásnál kicsit furcsálltam, hogy Földvári Attila lett a legjobb: a képernyő nem ezt mutatta. Előre mentem, és ott szembesültem azzal a rettenetes kondícióval, amivel tényleg kimagaslott még a két, egyébként kitűnő versenyző, Bodó Imi és Bereczki Krisztián közül is.

Az abszolút bajnokok

Voltak bizony nagyon drámai és felemelő pillanatok: a Superbody kimutatta a foga fehérjét, előhozta azt az arcát, amely miatt Magyarország legjelentősebb versenye még mindig. Már persze, ha feltételezzük, hogy ez a színvonal csak itt volt jelen, és a versenyzők nem indultak máshol. Amit kötve hiszek, mert szerintem ma már nem sok csak a Superbodyra készülő versenyző van, mint régebben. Mindesetre nem tudom, mert nem járok más versenyekre. Az álláspontom az, hogy egyedül a Superbody számít. És igen, közelről nézve a Superbody minden hibája ellenére ismét siker volt. Csakhogy én nem szeretem közelről nézni a dolgokat, mint a kutya, aki felzabálja a holnapi kajáját is.

A versenyzőkről majd legközelebb. Elődöntőben kevés kakukktojás, pár eltévedt Forma kategóriás, modellben  X-lábú vadász (ha már Star Wars), sőt még Betti néni is itt volt, ha a mókás oldalát nézzük, de alapvetően elképesztő színvonal. Álmodjatok pislogó Ewokokról addig.

A képek a versenyen készültek, de nem kapcsolódnak szorosan a szöveghez, csak illusztrációk.

 

 

 


Bodybuilder Testépítő Webmagazin havi legolvasottabb cikkei
A BB.Tv egy alternatív, sőt, mondhatni underground műsor, a testépítésről - a testépítőkről. Ahogy az angol mondaná, _"no hype"_ - azaz nem ...
Benedek Niki a debreceni Cutler Gymben. Fotó: Derencsényi István, Naplo.Hu Az edzésgyakoriság kérdése bonyolult, mert egy csomó tényező be...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!