Tényleg rosszak a gépek?

2016-12-13

Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció
Matt Gary cikke kétségkívül fontos információkat és megfelelő hozzáállást tartalmaz, de azért tudunk vele vitatkozni.

 

Ha valaki az USA erőemelő válogatott edzője, akkor mindenképp kellő alázattal kell szemlélni az általa nyújtott tudást. Kétségtelen azonban, hogy Matt Gary mindent az erőemelésen keresztül lát, ami egy nagyon szép sport, csak nem biztos, hogy az egyedüli út, és nem biztos, hogy mindenkit az erőemelés érdekel.

Ne legyenek illúzióink: a többséget csak az önimádat érdekli. Szép akar lenni, hogy szépnek tartsák.

Mi azonban nem félünk attól, hogy a normális gondolkodású emberekhez szóljunk: azokhoz, akik megértik, hogy mi az a fizikum, és hogy sportolni a valódi fizikumért kell, nem a tükörnek.

A fizikum (edzéssel szerzett fizikai erő és állóképesség) mindenképpen meghozza a külső radikális változását.

De csakis a külsőért edzeni, az erősen a "fordítva ülünk a lovon" esete, önmagunk és mások becsapása, hiszen olyannak akarunk látszani, amilyenek nem vagyunk. 

Persze ez a mai társadalomban teljesen elfogadott, hiszen tele vannak a magamutogató oldalak fát még nem látott, de favágónak látszani akaró csinifiúkkal.

Minden sport jó. Minden sport formálja a testet, erősíti a fizikumot, növeli a teljesítőképességet - ha jól csináljuk.

Csakhogy vannak célirányos sportok, amelyek ugyan globálisan is jól működnek, de kizárólag 1-2-3 mozgásforma kiélezését célozzák. Ilyen az ijászat, de ilyen erőemelés is.

Mi jobban szeretjük az általános súlyzós edzést. Matt Gary kiváló cikkében kizárólag a szabadsúlyos edzést preferálja, ellenben mi sokkal inkább a súlyzós és gépes edzést ajánjuk - mondanom sem kell,  hogy a megfelelő technikával.

Kezdjük egy alaptézissel, ami számomra egy nagyon fontos és szinte szívet melengető gondolat:

 

"Az edzőteremnek nagyon kényelmetlennek, kellemetlennek és taszítónak kellene lennie."

 

Ha nem is gondoljuk ennyire radikálisan - hiszen nem kell minden teremnek Temple Gym szintűnek lenni, ahol nem mersz kimenni a vécére vegyvédelmi felszerelés nélkül -, az edzőterem számunkra is egy kvázi ipari komplexum, egy műhely, hol semmiféle kényelemre és semmiféle szépségre nincs szükség. 

 

"Ma az edzőtermek tele vannak fölösleges kacatokkal. A termeket a „társadalomban uralkodó” elképzelés szerint rendezik be… legyen szép, kényelmes és vendégszerető."


Ha valaki járt életében tornaórán, az pontosan tudja, milyen egy tornacsarnok, és milyen egy öltöző. Hogy ebből az edzőterem-iparágban miért kellett wellnesszhotelt csinálni, azt nem értem, de azt sem, hogy a tömegeknek miért ez az igényszintje. 

Különösen amikor a jól menő termek öltözőit megeszi a kosz - elsősorban a vendégek igénytelensége miatt. (Kiábrándító dolog, de általában a menő termekben szoktak néha a zuhanyzóba szarni.) A súlyokat pedig már-már kötelező jelleggel nem rakják vissza. 

Azt azonban tudnod kell, ha csinálsz egy valódi edzőtermet szauna, diszkóhangrendszer és tévék nélkül, borítékolhatod a csődöt.


 

"A tükrök helyett felemelő idézeteket kell kirakni, rekord táblákat, és fotókat azokról, akik már bizonyítottak."

 


Leszámítva azt, hogy nekem konkrétan a könyökömön jönnek ki az idézetek, ez a gondolat nagyon fontos információt tartalmaz például a tükrök szerepéről.

Nagyon sokan igénylik a tükröt az edzéshez, ami egyenesen nevetséges. 



"Ha látjuk magunkat a tükörben, az mindenféle más testi visszacsatolást felülír. Tehát minden erőedzésre irányuló gyakorlatot a tükröknek hátat fordítva kell gyakorolni. Az atléták, súlyemelők és egyéb versenyzők nem egy gépen versenyeznek, és nem tükör előtt."



Azt hiszem, ebben minden benne van. Akinek tükör kell az edzéshez, néznie kell a gyakorlatot, mert nem érzi, nem tudja, mit csinál, az balfasz. Meg kell mondjam, hogy el nem tudom képzelni, mi okozza az edzőtermi tükör-mániát. Illetve tudom, lásd. második bekezdés.

 



Térjünk azonban rá a véleménykülönbségekre.


"A gépek kizárólag azoknak hasznosak, akik valamilyen sérüléssel küzdenek és a sérülés „köré” edzenek, vagy az óriási mozgáskorlátozottsággal vagy hiányossággal rendelkezők számára. Az értékük még ilyen esetekben is rendkívül korlátozott. A gépek sehol sincsenek a szabad súlyok nyújtotta előnyökhöz képest, különösen azért, mert nem tudják úgy stimulálni a központi idegrendszert, mint az igazi súlyok. A mozgás pontossága, az egyensúlyérzet, a mozgáskoordináció, hajlékonyság, robbanékonyság és a gyorsaság mind-mind eltűnik, amikor gépeket használunk."


Ez a rész nekem kicsit fáj, mert annak idején áldoztam arra némi energiát, hogy jó gépeket találjak, miközben én vagyok az, aki Európa legnagyobb szakkiállításán minden évben végigröhögtem az új, "innovatív" gépparkokat. 

Ezek az állítások szar gépeknél, dizájnolt, szép, kényelmes divatgépeknél még meg is állnák a helyüket, de jó gépeknél nem. Márpedig vannak profi, anatómiailag helyes gépek, amelyek nemhogy korlátozott értékkel rendelkeznek, hanem meg lehet velük csinálni olyan izommunkát, amit súlyokkal soha. Azt hiszem ez elég markáns nézetkülönbség.

Gondoljunk csak egy jó tárogatógépre vagy egy vádligépre. 

A központi idegrendszer bizony nem tudja, hogy gép stmilulálja-e vagy szabadsúly. A központi idegrendszert a kontrollált izommunka stimulálja.

A gépeken ugyanolyan robbanékonyan lehet edzeni, mint szabadsúllyal — más kérdés, hogy vajon van-e szükségünk robbanékony edzésre, hiszen pont azokat a gyakorlatokat végezzük gépen, aminél nincs. Senki sem próbál meg erőemelő verseny szintű felhúzást gépen csinálni, és nem biztos, hogy csak azért, mert nincs felhúzó gép.

(Hogy a gépgyártók milyen ökörségeket csinálnak, azt most ne keverjük ide. Láttam már döntött törzsű evező gépet is, ami a sima súlyzós evezést utánozta lapsúlyos verzióban, és semmilyen előnyt nem kínált a szabadsúlyos gyakorlattal szemben.)

Azt sem állítanám, hogy a gépeknél nincs szükség mozgáskoordinációra. A legtöbb gép nem csinálja meg helyettünk a mozdulatot, ugyanúgy tudni kell velük edzeni, mint szabadsúllyal. 

Természetesen olyan szintű stabilizációra nincs szükség, mint a szabadsúlynál, így azokat a segédizmokat nem fejleszti egy adott gép, mint a hasonló szabadsúlyos gyakorlat, de épp az a lényeg, hogy mindkettő verziót csináljuk: nem csak gépeken edzünk, hanem szabadsúllyal is.

Így megkapjuk azt, hogy gépen jobban tudunk a célizomra koncentrálni, szabadsúllyal pedig jobban megtanulunk stabilizálni.


"A legtöbb gép emelőcsigából és emelőkarokból áll. A híres ókori görög matematikusnak, Arkhimédésznek tulajdonítják az emelőcsiga feltalálását. Azonban dokumentált esetekről tudunk, hogy az egyiptomiak előtte már több ezer évvel is használtak emelőcsigákat a piramisok építésekor. Miért használták a csigát? Azért használták, hogy könnyebben fel tudják emelni a nehéz tárgyakat. "


Ez abszolúte nem igaz. Az edzőtermi gépek egyáltalán nem arról szólnak, hogy könnyebb legyen a súlyt mozgatni. Ne keverjük ide az egészen hülyéket, akiknek a gépeken használt súlyok a mérvadóak, sem a lábtológép-súllyal menőzőket. 

A gépek feladata, hogy olyan módon és olyan irányból tudjanak terhelni, ahogyan a szabadsúly nem. A súlyzó által kifejett ellenállás a gravitáció függvénye. A fő irányvektor mindig egyenesen lefelé hat, ezért az ellenállás nem folyamatos: gondoljunk csak a tárogatásra, ahol függőleges felé közeledő karnál egyre kisebb terhelés jut a mellizomra, a felső holtponton pedig már nem is kell ellentartanunk, mert alulról támasztjuk a súlyt. Számtalan ilyen példa van.

De gondolhatunk arra is, hogy annak, aki nem tud szabályos húzódzkodást csinálni (az emberek 99%-a) az egyetlen esélye az ilyen szögből való munkára a csigás lehúzás.

Gondolkodjunk el azon, mennyire könnyű megedzeni mondjuk egy tricepszet gépek nélkül. 

Nyilvánvaló, hogy egy szabadsúlyos guggolást semmilyen gép nem helyettesít. De nem is arra valók a gépek.

 

"Ez az edzésmód (szabad súly - a szerk.) ezen kívül több izomrostot von be a munkába, nagyobb központi idegrendszeri stimulációt okoz, nagyobb erőátvitelt biztosít, ráadásul működőképesebb párhuzamot képez mind a sportban, mind a való életben előforduló mozgásfajtákkal."


Egyáltalán nem így van. Az átlagembernek pont azért jók a gépek (és a megfelelő edzéstechnika), mert az emberi izomzati rendszer - mint tökéletes emelő célgép - mindig az erősségeket fogja kihasználni, pontosabban leveszi a terhelést a gyenge láncszemről.

Ha valakinek az izomtapadásai miatt nem fejlődik a vádlija, hiába biciklizik annyit, mint az, akinek a biciklizés fejleszti a vádliját.

Van, akinek magától a gyaloglástól vagy a guggolástól fejlett és erős a vádlija, van, akinek meg semmi vádlija nincs, és a leghatékonyabb módszer csakis a gépes edzés - szabadsúllyal hatékonyan vádlizni nem tudunk.

Ha valakinek nem jó egy adott izom tapadása és izomrost-összetétele, kevéssé fogja tudni megedzeni szabad súllyal, mert mindig átveszik a segédizmok a terhelést. Egy olyan célgép azonban, ami belekényszeríti azt az adott izmot a maximális munkába, sokkal hatékonyabb, mint a nem működő szabadsúlyos edzés. 

Komoly elhivatottsággal és technikai tudással tökéletesen meg lehet edzeni az egész testet gépek nélkül is, csupán súlyzókkal. De ehhez nem elég 5 alapgyakorlat, mert pár testrészünk igencsak el fog maradni.

A gépek bizony nem való életben létező mozgásformákat követnek, mint ahogy az egylábas guggolás és az egyéb agyrém ötletek sem. (Beleértve a népszerű TRX-et vagy a kettlebellt.)

A különbség azonban az, hogy a jó gépek “természetellenes” mozgásformái hatékonyak az izom megedzése szempontjából és kímélőek az ízületekhez, amit sok súlyrángatós vagy ízületgyilkos szabadsúlyos gyakorlatról nem mondhatunk el.    

Van még a szövegben egy célzás arra, hogy a gépeket bámilyen hülye azonnal tudja használni, de ez sajnos nevetséges feltételezés.

A gép nem csinál izommunkát helyettünk, ugyanúgy csak ellenállást ad. Manapság már van pár olyan gépcsalád, amely hülyebiztosra tervezve bemozgatja az egész testünket a megfelelő mozgáspályára, de biztos vagyok benne, hogy nagyon sok "tehetség" tudja még ezeket is rosszul használni.

A gépeken ugyanúgy meg kell tanulni edzeni, mint szabad súlyokkal. A kettő kombinációja a tökéletes megoldás, de mindenkinek a céljai döntik el, mit akar használni.

World Gym San Diego - biztos, hogy nem lehet itt rendesen edzeni?

Egyáltalán nem baj, ha valaki elvből vagy bármi más okból ragaszkodik a kizárólag szabad súlyos edzéshez.

Sőt, szívesen írnám azt, hogy aki gépeken edz, az buzi, de ez semmiképpen sem állja meg a helyét. Vannak véleményem szerint hót felesleges gépek (pinatátogató, hasgépek stb.), de nagyon sok hasznos gép létezik. És vannak olyan gépek is, amelyek jobbak, mint egy súlyzós gyakorlat.

A sportban nincsenek kőbe vésett dolgok. Ha valaki csakis szabad súllyal akar edzeni, mert az tetszik neki, akkor tegye. Ha valaki aerobicozni akar, kettlebellezni vagy bármilyen, akár számomra unszimpatikus eszközt használni, edzzen bátran azzal. 

A lényeg a szakszerűségben és a hozzállásban van. A leghardkórabb, rozsdás acéltömbből baltával vágott szabadsúlyokkal is lehet szarul edzeni. 

 

 


Bodybuilder Testépítő Webmagazin havi legolvasottabb cikkei
A BB.Tv egy alternatív, sőt, mondhatni underground műsor, a testépítésről - a testépítőkről. Ahogy az angol mondaná, _"no hype"_ - azaz nem ...
A tartalom: Debreczeni Gábor, Dr. Gődény György, Mészáros László, Bunny okosítás. ...

Kérdésed van a cikkel kapcsolatban? Tedd fel!

Ebben a rovatban kérdéseket csak regisztrált felhasználóink tehetnek fel!
Kérlek, jelentkezz be!